A tanulást segítő gyógypedagógiai szolgáltatások alakulása és aktuális helyzete

A tanulást segítő gyógypedagógiai szolgáltatások kialakulása és az integráció kezdete szorosan összefonódik egymással, mivel az Európából kiinduló integrációs törekvések hívták életre az igényt, hogy a gyógypedagógiai tudás, a speciális fejlesztések, terápiák ne csak a gyógypedagógiai intézményekben legyenek elérhetőek (Papp és Mile, 2012, p. 78). Egyre több gyógypedagógiai iskola biztosított integrált nevelést támogató szolgáltatásokat a többségi intézmények számára. Tanulást segítő programokat szerveztek az érintett diákok számára, ezek egyike a Tanulási Klinika volt, amely a ’90-es évek közepén zajlott le (Mesterházi, 1998, p. 247). A gyógypedagógiai intézmények jövőjéről, átalakulásáról tanulmányok jelentek meg, melyek a fejlesztőközponttá válásról, gyógypedagógiai szolgáltatásokról, ezek külföldi tapasztalatokkal történő összehasonlításáról szólnak (Gereben, 1996; Mesterházi, 1996, in Papp és Mile, 2012). A 2003. évi közoktatási törvény módosítása lehetőséget teremtett arra, hogy a speciális iskolák bővítsék tevékenységi körüket. Az integrált oktatás segítésére egységes gyógypedagógiai módszertani intézményeket¹ (a továbbiakban: EGYMI) létesíthettek a gyógypedagógiai iskolákból, amelyek elláttak oktató-nevelő munkát, valamint pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatokat. Törekedtek egy kiterjedt utazószakember-hálózat kiépítésére. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása utat nyitott pályázati programok révén a speciális, eltérő tantervű iskolák EGYMI-vé alakulásához, valamint a már meglévő EGYMI-k szakmai továbbfejlesztéséhez, illetve szolgáltatásaik kiterjesztéséhez: ezáltal nagyobb számú többségi iskolában, óvodában elérhetővé váltak tevékenységeik az azokat igénylő gyermekek, fiatalok számára. Egy 2005-ben végzett felmérés adatai azt mutatják, hogy az eltérő tantervű iskolák 15%-a vált EGYMI-vé, ez 19 intézményt érintett, 39 % pedig tervezte az átalakítást. Célkitűzésként megfogalmazták az ideális helyzetet: ha a szakmai szolgáltatást igénylő tanulótól, és a (gyógy)pedagógusoktól elérhető, 20-30 km közelségben megtalálhatók lennének. Referencia-intézménnyé válás lehetősége segíti az EGYMI-k innovatív törekvéseit: a referencia-intézmény más intézmények számára példaértékű, szakmai színvonala átlag feletti. A cím elnyeréséhez minősítő eljáráson kellett átesniük a pályázatot benyújtóknak, majd az innováció megvalósításához nélkülözhetetlen forrásokat szintén pályázati úton szerezhették meg.
Az EGYMI feladatai közé sorolódik a szakszolgálati tevékenység és a szakmai szolgáltatás, ezen belül a speciális segítségnyújtás lehetőségeinek egyike a tanulásba akadályozott tanulók fejlesztésének megsegítése. Szerepel ezen kívül a sajátos nevelési igény minél korábbi felismerése, az ebből fakadó hátrányok megelőzése, kompenzálása, az együtt nevelt gyerekek képességeinek fejlesztése, beilleszkedésük megtámogatása. A pedagógiai és az egészségügyi rehabilitációs terápiák szintén kifejezetten azoknál a gyermekeknél alkalmazandók, akiknél tanulási akadályozottságot diagnosztizáltak, attól függően, mely képességterületek szorulnak fejlesztésre: ennek megfelelően pedagógiai oldalról szervezett logopédiai terápia, kommunikációs tréningek, diszkalkulia és diszlexia prevenció, reedukáció, szenzomotoros terápiák, bábterápia, drámaterápiás foglalkozások, egészségügyi rehabilitációként pedig gyógyúszás, pszichoterápia, gyógytorna, konduktív terápia és gyógylovaglás tarozik az EGYMI-k repertoárjába. Szolgáltatást csak érvényes szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű tanuló j jogosult a következő kategóriákban:0-3 éves korú gyermekek, többségi iskolában integráltan tanulók, pályaválasztás előtt álló fiatalok és felsőoktatási

képzést folytató hallgatók.

A tanulónak annyi pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs tanórai foglalkozás jár, amennyi sajátos nevelési igényéből fakadó hátrányinak kompenzálásához szükséges (Juhászné). Ezeknek a foglalkozásoknak a heti időkerete szabályozott, fogyatékosságtípusnak megfelelően: értelmi fogyatékosság vagy más, továbbiakban fel nem sorolt fogyatékosság fennállása esetén az évfolyamokra meghatározott, heti óraszám tizenöt százaléka. A tanulásban akadályozott tanulók fejlesztési óraszámát leginkább ezek a kategóriák szabják meg, ezeken kívül a gyengénlátó, a mozgáskorlátozott, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos, a siket és az autista gyermekek óraszáma van rögzítve.
Amennyiben a fogyatékos tanulót a többi ép tanulóval együtt, azaz integráltan tanítják, a heti órakeretet kilencfős csoportokra kell meghatározni (R. 138. § (2)). A fejlesztős csoportokat a problématerületek alapján lehet felosztani, például diszlexia, diszgráfia szerint.
Az egyéni és a csoportos foglakozásokat a speciális és a befogadó iskolában is végezheti a gyógypedagógus. A habilitációs és rehabilitációs tevékenységek célja ez adott fogyatékosságtípusból eredő sérült funkciókat kialakítani és/vagy fejleszteni. Fontos, hogy bevonják a meglévő ép funkciókat a hiányzók pótlására, kialakítsanak egy egyensúlyt a különféle funkciók között. Ezen kívül megtanítják a gyermeket speciális eszközöket elfogadni, használni, fejlesztik a szocializációhoz, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges egyéni tulajdonságokat.

Az EGYMI-kben folyó innovatív fejlesztésekre jó példa a Kiskőrösi EGYMI-ben¹ végzett kutatás, amely a külföldön már jól ismert és hatásairól elismert fény és hangterápia, az AVS² hazai vizsgálatáról szólt. A módszer az agyi elektromos tevékenységet befolyásolja fény- és hangimpulzusokkal. Alkalmazása szinte minden korosztályon, fizikai, mentális és pszichés zavarok esetén is megtörtént, hatékonyságát tudományosan alátámasztották nemzetközi szakirodalmakban (Fischer, Mezőfi, Pamula, 2013). A különböző tanulási zavarokkal rendelkező tanulókat célzó kutatások is a terápia pozitív hatásait bizonyítják: „agyhullámokat moduláló és stimuláló hatásukat kifejtve hatékonyan alkalmazhatóak az oktatásban nemcsak gyógypedagógiai segédeszközként, de a tehetségkutatás területén is“ (Fischer, Mezőfi, Pamula, 2013).

A Kiskőrösi EGYMI² a jelenlegi problémákra fókuszálva foglalkozott ezzel a technikával, ugyanis a mai oktatási helyzetben egyre nehezebb feladat a tanulási nehézségek, a magatartási problémák növekvő előfordulásának megoldása, és az integrációs törekvéseknek való megfelelés. A pedagógusi konzultációk, személyes beszélgetések, alternatív, tanulást támogató módszerek használata mellett az AVS-t³ is beillesztették a szolgáltatások sorába. Más közoktatási intézmények példája alapján hasonló eredményeket vártak a vizsgálat során. A balatonfűzfői Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, tokaji II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Nevelési, Oktatási Intézmény, illetve a tarcali Klapka György Általános Iskola tapasztalatai azt mutatják, hogy a tanulók koncentrációs képessége, tanulási hatékonysága javult. A tanuláshoz való attitűd is változott: nőtt a tolerancia és a kreativitás.
A Kiskőrösi EGYMI által folytatott kutatásban többek közt arra is keresték a választ, hogy a tanulásban akadályozott tanulók részképesség-zavaraira a terápia szignifikáns javulást eredményez-e. A kísérleti csoportot tanulásban akadályozott tanulók, illetve óvodás gyermekek alkották. A vizsgálat a hipotézis igazolódásával zárult: több terület felmérése alapján a fény-hang terápia egy sikerrel alkalmazható módszer a tanulási hatékonyság, leginkább figyelemkoncentráció javulásában.

Nevelési tanácsadók: beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek megsegítése történik itt. Képzett szakemberek látják el a feladatokat: pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus, gyermekorvos vagy gyermekpszichiáter működik együtt team munkában (15/2013 EMMI r. 24. § (3)). Ők tárják fel a jellegzetes panaszokkal érkező gyermekek problémáit, majd szakvéleményt készítenek. Végeznek pszichológiai és pedagógiai diagnosztizálást, pszichológiai tanácsadást, pedagógiai korrekciót és fejlesztést, családgondozást és fejlettségi vizsgálatok lebonyolítása is a nevelési tanácsadás tevékenységi körébe tartozik. Más intézményekkel: óvodákkal, iskolákkal, családsegítő központokkal, gyermek-ideggondozókkal való szoros kapcsolatuk a sikeres ellátás kulcsa.

Az utazó szakember hálózat, mint gyógypedagógiai szolgáltatás

Ahogy már fentebb megjelent, az utazó szakember hálózat célja a sajátos nevelési igényű tanulók (továbbiakban: SNI tanulók) többségi intézményekbe való sikeres integrálásának, inklúziójának segítése. Az EGYMI-k feladata gondoskodni a működtetésükről. A szakemberek innen járnak ki a befogadó iskolákhoz, óvodákhoz a szolgáltatásukat igénylőkhöz. A rendszer működését vizsgáló jelenlegi tanulmány rávilágít az ellátás problémáira (Szabó, 2015). Korábban a törvényi szabályozás szerint az önkormányzatok vállalható feladatát képezte a SNI gyermekek ellátásának megszervezése. 2003-tól 2011-ig a megyei fenntartónak kötelessége volt ellátni az érintett személyeket, utazó gyógypedagógusi, konduktori hálózatot kiépíteni. Gondot okozott azonban a lefedettség, számos településen ugyanis pénzügyi okokból kifolyólag hiányzott a szolgáltatás, vagy nem az összes sérültségtípust látták el. A mai helyzetben az állam feladata fenntartani az általános iskolákat
és a középfokú köznevelési intézményeket, működtetni az utazó gyógypedagógusi, konduktori hálózatot az Nkt. 47§ (10)⁴ alapján. A kutatások szerint a szakemberek elérése akadályozott a szakemberhiány és a hiányos területi lefedettség miatt (Szabó, 2015, p. 77). Ahol nem biztosított állami formában az ellátás, ott sok esetben a szülők anyagi helyzetétől függ annak magánúton történő igénybevétele. Egyre nagyobb számban található meg az utazó gyógypedagógusi szolgáltatás a helyi intézményekben az ambuláns formában nyújtott pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs szolgáltatások mellett.
A hatályos jogszabályok módosítása következtében hamarosan megvalósul az EGYMI-k funkcióváltása: az utazótanári szolgáltatást biztosítják, a pedagógiai szakmai szolgáltatás azonban kikerül a feladatkörből, így egyre hangsúlyosabbá válik majd az utazótanári hálótat támogatása.
Egy jelenlegi, 2013-tól kezdődő közép-magyarországi kutatásban, amely arra irányult, hogy feltérképezze az integráció hatékonyságát és az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás gyakorlati megvalósulását, a feladatot végző gyógypedagógusok véleményéből fény derült a problémákra: többen megjelölték az egyéni kihívásokat a fejlesztések során, de ezen kívül megfogalmazták az együttműködés nehézkességét: a befogadó pedagógusok attitűdje az integráció és a gyógypedagógusok iránt változatos képet fest, a kapcsolat minősége is gyakran felületes. A pedagógusok gyakran irányító, míg a gyógypedagógust segítő szerepben látják. A vizsgálatban résztvevők úgy érzik, csak tőlük várnak el alkalmazkodást (Szabó, 2015, p. 84). A szülőkkel való kapcsolattartás intenzitása nagyrészt a fogadóórákra korlátozódik, sokan nem is tartanak igényt a gyógypedagógussal való konzultációra, ugyanakkor több pedagógussal együtt a tantárgyi felzárkóztatást is feladatnak tekintik, a gyermek beilleszkedésének támogatásán, a többi tanulóval és az intézménnyel való elfogadtatásán kívül.

¹ EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható létre. Az intézmény keretén belül működnie kell kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó óvodai, általános iskolai, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolai vagy középfokú iskolai feladatot ellátó intézményegységnek, továbbá utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak vagy - az országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével - pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményegységnek. Az EGYMI elláthatja továbbá a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzésének feladatait, valamint kollégiumot működtethet. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra - a családsegítő szolgálat, az iskola- egészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzése kivételével - külön-külön szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeket kell létrehozni. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Letöltés ideje: 2015.11.17. 10:40 Letöltés helye: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
²Kiskőrösi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Integrált Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola
³Audiovizuális stimuláció
⁴Nkt. 47§ (10)¹⁷⁶ A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata.

Letöltés ideje: 2015.11.20. 07:05 Letöltés helye: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV

Felhasznált szakirodalom:

Fischer L., Mezőfi-Horváth A., Pamula M. (2013): Audiovizuális stimuláció összehasonlító vizsgálata a Kiskőrösi EGYMI-ben. GYOSZE (4) Letöltés helye: http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=47&jaid=667 Letöltés ideje: 2015.11.18. 12:40

Juhászné G. D.: Az utazótanári hálózat működése. Letöltés helye: http://fejlesztok.hu/szekciok/gyogypedagogusoknak/431-egyseges-gyogypedagogiai-modszertani-intezmeny.html Letöltés ideje: 2015.11.18. 11:20

Mesterházi Zs.(1998): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. BGGYTF, Budapest, 240-247.

Papp G. és Mile A.(2012): Gyógypedagógiai iskola, EGYMI, referenciaintézmény. Iskolakultúra, (5), 76-83.

http://epa.oszk.hu/00000/00011/00165/pdf/EPA00011_Iskolakultura_2012_05_076-083.pdf Letöltés ideje: 2015.11.17. 11:00

Szabó D. (2015): Utazó gyógypedagógiai szolgáltatás a résztvevők oldaláról. Iskolakultúra, 25. (05/06), 74-92. Letöltés helye: http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2015/05/06.pdf Letöltés ideje: 2015.11.18. 12:30

Vidonyiné S. R.(2010): A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatására való érzékenyítéshez kapcsolódó pedagógiai módszerek támogatása. Letöltés helye:  http://pszk.nyme.hu/tamop412b/sni_tanulok/a_gygypedaggiai_vodai__iskolai_ellts_lehetsgei_a_kzoktatsban.html Letöltés ideje: 09:10

Készítő: Kiss Noémi