Integrált oktatás régen és most

Kép forrása: http://us.123rf.com/450wm/cienpies/cienpies1307/cienpies130700834/20633248-sz%C3%ADnes-multi-kultur%C3%A1lis-integr%C3%A1ci%C3%B3-fogalom-fa-k%C3%A9szlet.-f%C3%A1jl-r%C3%A9teg%C5%B1-k%C3%B6nny%C5%B1-manipul%C3%A1ci%C3%B3-%C3%A9.jpg

Magyarországon a szegregált (elkülönített oktatásnak) nevelésnek-oktatásnak nagy hagyományai vannak. A sok tapasztalat nagy tudásanyagot hozott létre a sérült emberek részére. A gyógypedagógiai nevelés oktatás célja a fogyatékos személy mindenkori integrációja a sérült személy társadalmi beilleszkedésének megsegítése ez a gyógypedagógia csúcsa. A sérült és ép gyermekek együtt nevelése mindig is rendelkezésre állt. Különböző problémákkal küzdő gyermekek csoportjának speciális tanítási eljárásokat dolgoztak ki. Azonos kategóriába tartozó gyermekek azonos csoportokba kerültek ahol megkapták a számukra megfelelő speciális pedagógiai eljárást. Ezekhez a csoportokhoz speciális tanárokat képeztek. A jogalkalmazásban elterjedt, hogy rendes gyerek rendes óvodába, iskolába járjon, speciális gyerek speciális óvodába, iskolába járjon. A normál általános iskolákban is vannak tanulással küzdő gyermekek, akik ugyan úgy segítségre szorulnak, mint a speciális iskolába járók. Sérült és ép gyermekek együtt nevelése egy új nevelés filozófiai paradigmaiként jelenik meg. A közoktatás egyik központi feladata, hogy a gyógypedagógia fejlődése során a szegregált intézményekben biztosított szolgáltatásokat a gyermekek az együtt nevelés során is felhasználhassák. Ép és sérült gyermekek együtt nevelésére a leggyakrabban használt kifejezés az integráció, amelynek jelentése külön álló részeknek valamely nagyobb egészbe, egységbe való beillesztése, beolvadása, egyesülése. Egy mási megközelítés szerint beillesztést és egységesítést jelent. Bonderer az integrált nevelést a következő szempontokból vizsgálja:

• nevelési cél (eredmény, hangsúly) sérültek óvodai, iskolai beillesztése bekapcsolása
• nevelési eszköz ( módszer) (eszköz, hangsúly) integráció a sérültek és épek szociális kapcsolatain keresztül az óvodai iskolai csoportokban
• egységesítés ( normalizációs hangsúly) : egy szociológiai és egy totális társadalom ahol konformitás és konfliktus mentes funkcionális egység valósul meg sérültek és épek között.
• részleges integráció ( viszonylagosság, hangsúly): egy viszonylagos és optimalizált társadalom értelmében, részleges integrációja sérült és ép emberek szociális és individuális gyógypedagógiai lehetőségek és korlátozások figyelembe vételével.
• elfogadás ( szociálreform hangsúly): Thimm féle stigmatizálás megszüntetése gondolat: egyrészt, és a sérültek mássága iránti odafordulás képességének, társadalmi méretű elismerésének a kiépítése
• alkalmazkodás ( utilitarista, haszonelvű hangsúly): sérültek edzése hozzáalakítása az előttük álló élethelyzetekhez
• szolidaritás (párbeszéd hangsúlya): sérültek és épek kölcsönös részesedése a kapcsolatokban bizalmon alapszikű
• emancipáció (személyiség hangsúly): a sérültek individuális sajátosságainak tisztelete fejlettségüknek, másságuknak, korlátainak, elfogadása.

Attól függ, hogy e- közül a nyolc hangsúly közül melyik/ melyek a dominánsak az integrált nevelésnek különféle változásai alakulnak ki.

1. teljes integráció: SNI-s gyermekek a tanítási idő teljes részében együtt vannak ép társaikkal. Fejlődésükhöz a gyógypedagógia megsegítést megkapják. Lehetséges módja a kooperatív modell.

2. részleges integráció: az SNI-s gyermekek egyik csoportja együtt tanul a többségi iskolában

részleges integrált osztály vagy csoport

       lokális integráció

       szociális integráció

       funkcionális integráció

3. integrációs részleg: átmeneti forma az előbb említett kettő között. Különböző életkorú SNI-s gyermekek egy vagy két csoportja gyógypedagógus vezetésével normál iskolában tanul egyéni képességekhez igazodó integrációs formában.

4. fordított integráció: szegregált gyógypedagógiai iskolában tanuló nem sérült gyerekek esete.

Az egyenlőség pedagógiai megközelítésének két útja van:

• integráció: két külön iskola típusba járó sérült és ép tanulók intézményeit szervezetileg teljesen vagy részlegesen egyesítik. Ilyenkor az ép és sérült gyermekek együtt tanulnak.
• inklúzió: szó szerinti fordítása: bennfoglalás, beleértés, beleszámítás. Pedagógiai értelmezése szerint befogadást jelent. Ilyen estben a két gyermek csoport nem különül el egymástól. Minden gyerek egyformán részesül a nevelésben.

ENSZ 1933-ban állást foglalt a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosításáról melyhez Magyarország is csatlakozott. Az UNESCO programot dolgozott ki, amely segíti, a sérült személyek többségi iskoláztatását. 1994-ben a speciális szükségletek pedagógiájáról, a befogadó iskolai oktatásról. A konferencián elfogadták az úgy nevezett Cselekvési Programot.

Főbb gondolatai:

• A befogadó iskoláknak valamennyi gyerekeket el kell látni és számukra megfelelő fejlesztést kell biztosítani
• A tanulást a gyermek szükségleteihez kell igazítani
• SNI-s gyermekek a befogadó iskolákban kapják meg a megfelelő támogatást

A tanulásban akadályozott gyermekek együttnevelésének előzményei:

A tanulásban akadályozott gyermekek együttnevelése az 1970-es 80-as évekre nyúlik vissza. A magyarországi munkára a német nyelvterületen folyó munka van nagy hatásra. Németországi munka során egyértelművé vált, hogy a tanulásban akadályozott tanulók a többségi iskolában jobb, vagy legalább ugyan olyan teljesítményeket értek el, mint a speciális iskolákban tanulók.

Magyarországban az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek nevelésének-oktatásának nincsenek hagyományai. „ Korrekciós nevelés átfogó tudományos megalapozása” kutatás témája az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek részleges integrációja volt. A kutatás célja az volt, hogy a kistelepüléseken élő enyhén értelmi fogyatékos tanulók a körzeti általános iskolába járjanak és hogy ott a megfelelő gyógypedagógiai nevelést- oktatást megkaphassák illetve, hogy családi környezetükben maradhassanak. Párdányi úgy gondolta, hogy az elfogadó szeretetteljes pedagógiai légkör mellett az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nem hátráltatják az épeket. Nagy előny, hogy a gyermekek nem szakadnak el a családjuktól és az otthon élő barátoktól.

Fejér és Veszprém megyében 26 gyermekből választottak ki 2-2 enyhén értelmi fogyatékos tanulót aki az úgy nevezett készség tárgyakon együtt tanultak ép társaikkal. Teljesítmény méréskor az enyhén értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája által ért tanterv volt a mérvadó. Kevés pénz miatt a kutatás abba maradt. Ez a megoldás részleges integrációnak tekinthető.

A zsákai iskolában „Korrektív célú integrált képességfejlesztő gyógypedagógiai program” keretében belül alapos felkészülés után elindult a részleges integrációs modell. A gyógypedagógus és tanítók összehasonlították a normál és az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára kidolgozott tantervet és közös munkájuk során a szükséges órákhoz differenciált tantervet készítettek. Munkájuk során bebizonyosodott, hogy több gyógypedagógusra van szükség,hogy minden gyermek megkapja a neki járó megfelelő figyelmet.

1993-1995 között Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szervezésével kutatás folyt a tanulásban akadályozott gyermekek körében. Cél volt, hogy a tanulásban akadályozott gyermekeket úgynevezett két tanáros modellben neveljék- oktassák többségi iskolákban. A kutatás középpontjában állt a kooperáció, amely több szinte valósult meg.

1 intézményközi kooperáció- általános iskola enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

2 osztályon belüli kooperáció a pedagógusok között

3 tanulók közötti kooperáció: kooperatív technikák tanítása

Az osztálylétszámot az 1933. évi LXXIX. Törvény első osztályra minimum osztálylétszámot határozott meg. Miszerint egy osztályban egy enyhén értelmi fogyatékos tanuló két személynek számít.

A többségi iskola együttnevelés feltételei:

Jogi feltételek:

1933. évi LXXIX. Törvény rendelkezik a magyar közoktatásról. A 3. pontja szerint:

„ A testi az érzékszervi, az enyhén vagy középsúlyos értelmi, a beszéd vagy más fogyatékos gyermek, tanuló- függetlenül attól, hogy külön az e célra létrehozott nevelési-oktatási intézménybe, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanuló közösen veszt részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban-olyan nevelési oktatási intézménybe iratható be, amely rendelkezik a sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitáció bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértő véleménye alapján.” E szerint a tanulásban akadályozott gyermek többségi iskolában ahol a megfelelő személyi és tárgyi feltételek meg vannak oktathatók.

Pedagógiai feltételek:  

Többféle nézet van arra, hogy hány SNI-s gyermek tanuljon egy befogadó iskola osztályában. Ajánlott létszám a 20-as osztálylétszám esetén 18/2 az arány.

Két tanáros rendszer:

Fontos, hogy ha tanulásban akadályozott gyermek tanul egy osztályban, akkor két tanár álljon a gyermekek rendelkezésére. A két szakember együtt működését a speciális szükségletek határozzák meg:

• szülők: szerepük nagyon fontos, aktivitás együttműködési képesség meghatározó, beleegyezés együttértés nagyon fontos, a szülőket az osztályban folyó munkáról folyamatosan tájékoztatni kell
• képzés-továbbképzés: a tanárok rendszeres képzése továbbképzésre kiemelkedően fontos,
• kollégák szerepe: az iskolában, óvodában dolgozó tanárokat rendszeresen tájékoztatni kell az osztályban folyó munkáról

A gyópedagógus közreműködésének formái a nevelési folyamatban:   

Kép forrása: http://img.atkepzes.com/2010/03/04bg053_20schools_20bulgaria_20day_20care_20centre_20for_20children_

20with_20special_20needs_20sofia_364_20100302165152_547.jpg

A gyógypedagógus és a tanító együttműködése:

Kép forrása: http://www.edweek.org/media/2012/11/20/13cooperate_600.jpg

• közös munka a heti tervezési konferencia: tanulási célok és ellenőrzési módok, didaktikai problémák megbeszélése, problémás tanulók segítése módjának megbeszélése, fejlesztő eszközök kiválasztása, gyógypedagógus teendőinek megbeszélése és az egyéni foglalkozások megtervezése.

• egyéni tantermi segítség: egyes tanulók, kis csoportok nem állandó fejlesztő csoportok, cél: ne alakuljon ki stigmatizálás: olyan feladat kiválasztása, amelyeket a többi tanuló is fel tud használni.

• fejlesztés tantermen kívül: kiscsoportban (2-3 gyermek, 15-20 perc időtartam), kiválogatási szempont: tanórai megfigyelés, tanulási célok ellenőrzése, korábbi munka folytatása

• pedagógia terápiás konzultáció: a problémás tanulók kérdésivel foglalkozó konferencia) konferencián részt vevő szakemberek: osztálytanító, gyógypedagógus, iskola pszichológus menete: probléma bemutatása, probléma elemzése, szükséges intézkedések, koordinálás, hatékonyság ellenőrzése, intézkedések módosítása.

• a gyógypedagógus terápiás intézkedései: funkció tréningek, fejlesztő eljárások, viselkedés-modifikáció, intelligencia tréning, kommunikáció fejlesztés, részteljesítmény csökkenésének terápiája, kapcsolat építő tréning

A gyógypedagógus és iskola pszichológus együttműködése: fejlesztő diagnosztika eredmények felhasználása, pedagógia terápiás intézkedések kiválasztása, a tanulási folyamat vizsgálatával kapcsolatos eredmények beépítése az oktatásba és a segítő intézkedésekre vonatkozó döntések előkészítése.

A gyógypedagógus és szülők együttműködése:

• levelezési program: tájékoztatás a pozitív eredményekről, a pozitív szülői magatartás megerősítése, visszajelzés a szülőknek.

• pedagógiai- pszichológiai tanácsadás: miben vehet részt a szülő, milyen segítségre van szüksége a szülőnek, indokolt-e a gyermek további otthoni fejlesztése.

• videó interakciós tréning: példa: anya-gyermek interakció: játék, házi feladat, otthoni tevékenységek végzése közben. Alkalmazási módok: videó felvétel megtekintése, megbeszélése, szülők egymás között történő megbeszélése, lehetséges viselkedési módok, szociális szerepjátékok, interakciós jelenetek összehasonlítása, pozitív tanulási eredmények megállapítása.

• egyéb viselkedési tréningek: tanulási pszichológiai, konfliktus pszichológiai elemek feldolgozása, speciális igények szerinti csoportok kialakítása

A gyógypedagógus az iskola nagyon fontos és sokoldalú munkatársa aki elsősorban azzal foglalkozik, hogy a problémás gyerekek nevelési-oktatási feltételeit befolyásolja.

Forrás: Mesterházi Zs. (1998). A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése.  Budapest: ELTE

Készítő: Nádházi Kata